Háttér - A szoftver jogi védelme vissza
 

Az első számítógépi programok megjelenésétől fogva kétségtelen, hogy a szoftverfejlesztés során végzett szellemi munka eredményeképpen olyan érték jön létre, melyet a jognak is védenie kell. Mivel a szoftverek nem a hagyományos értelemben vett alkotások, hanem valamely feladat elvégzésére alkalmas szellemi termékek (azaz nem esztétikai, hanem funkcionális műfajták), eleinte nem feltétlenül volt egyértelmű, hogy a szellemi alkotások jogának mely része által védendő érték a számítógépi program.

A szerzői jog védi az egyéni, eredeti jellegű irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat, és példálódzó jelleggel fel is sorolja, hogy mely műfajtákat tekint ilyeneknek. A technika fejődésével e védett műfajták köre bővül. A szoftver először az irodalmi művek gyűjtőfogalma alá vonva, majd pedig külön nevesítve került szerzői jogi oltalom alá. A szerzői jogról szóló nemzetközi egyezmények (Berni Uniós Egyezmény, TRIPS Egyezmény, WIPO Szerzői Jogi Egyezmény) rögzítik a szoftver jogvédelmére vonatkozó alapvető rendelkezéseket, melyeket az egyezmények tagjai kötelesek betartani. A nemzetközi jogi normák a regionális jogfejlődésre, valamint az egyes országok belső jogfejlődésére is hatással vannak. Az Európai Unió külön irányelvet alkotott a szoftver jogi védelmének garantálása érdekében (91/250 EGK irányelv), mely a tagállamok szerzői jogát – így hazánkban a szerzői jogról szóló 1996. évi LXXVI. törvény (továbbiakban Szjt.) rendelkezéseit – is befolyásolta.

Máig sem jutott nyugvópontra azonban az a vita, mely szerint a szoftver nem csak szerzői jogi védelem, hanem szabadalmi oltalom tárgya is lehet. Az Egyesült Államokban már több mint egy évtizede védhetőek szabadalommal azok a számítógépi programok, melyeknek szorosan vett műszaki alkalmazása van. Amerikában és Japánban azonban a szabadalmazhatóságra vonatkozó rendelkezések az európai szemléletnél jóval liberálisabbak, és bár 2004-ben az Európai Unióban is fellángolt a vita, mely egy uniós direktíva formájában a szoftver szabadalmi oltalom alá helyezhetőségét volt hivatva elérni, végül nem sikerült az irányelv hatályba helyezése.

A szoftver, mint szellemi termék védelmének azonban számos más eszköze létezik. Nem szabad elfeledkezni azokról az önszabályozó folyamatokról, melyek az iparág képviselői és az érintett, egyre nagyobb tömegben megjelenő felhasználók képviseletére hivatott érdekvédelmi szervezetek kezdeményezésére és támogatásával hatékonyan működnek. Hiszen ha valakinek, akkor a szoftverek jogtulajdonosainak és felhasználóinak fontos e szellemi termék megfelelő szemléletmóddal való kezelése.

 
Háttér - A szoftvergazdálkodásról tovább

 

 
Impresszum Felhasználási feltételek Honlap térkép Kapcsolat
A honlapot az IPR-Insights License Consulting üzemelteti.